közszolgáltatások

Időben gondoskodjon a mérőórák fagyvédelméről!

Bár bizonyára lesznek még kellemes őszi napok az idén, ideje felkészítenünk ingatlanunkat és kertünket a közelgő télre. Somogy megyében különös jelentősége van ennek, hiszen a balatoni nyaralók gyakran ősztől tavaszig üresen állnak. Abban az esetben, ha nem járunk el kellő körültekintéssel, és nem fagytalanítjuk megfelelően a kerti csapokat, tavasszal kellemetlen meglepetésben lehet részünk egy borsos vízszámla okán.

Békéltető Testületi ügyek: Csőtörésből vagy vízelfolyásból adódó fogyasztói problémák

Mi történik, ha utóbb kiderül, hogy csőtörés volt a kertben? Ki kell-e a fizetni az elfolyt vízmennyiség díját? Az elromlott locsolóhálózatból eredő többletfogyasztást kinek kell kifizetnie? A Budapesti Békéltető Testülethez a fogyasztók több alkalommal adtak be olyan kérelmet, melyben hasonló kérdéseket tettek fel. A Testület sajtóközleménye, és tanácsai olvashatóak az alábbiakban.

Minden tizedik fogyasztásmérő gyanús

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és a Baranya Megyei Kormányhivatal közös sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet kedden Pécsen a fogyasztásmérőkkel kapcsolatos tudnivalókra. Az eseményen kiderült, hogy minden tizedik fogyasztásmérő esetében merül fel a manipuláció gyanúja.

100 milliós bírsággal sújtotta a Tigázt a MEKH

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal júniusban hatósági eljárást indított a TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel szemben, mely során vizsgálta, hogy a társaság felhasználói késedelmes fizetése esetén alkalmazott gyakorlata megfelel-e a jogszabályoknak.

A vizsgálat feltárta, hogy behajtási költségátalány címén a társaság 31 ezer ügyféltől követelt jogtalanul mintegy 2 milliárd forintot, ezért a Hivatal kötelezte a szolgáltatót, hogy térítse vissza a már befizetett összegeket, illetőleg a még fennálló, de nem megfizetett követeléseket törölje. Ezen felül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 100 milliós bírsággal szankcionálta a Tigáz magatartását.

Mit kell tudni a behajtási költségátalány megfizetéséről szóló felszólításokról?

K Ö Z L E M É N Y

2016. március 24-én lépett hatályba az az új szabályozás, amely a behajtási költségátalányról rendelkezik. Behajtási költségátalány a vállalkozások közötti szerződés esetén alkalmazható, amennyiben a kötelezett fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik. Ekkor a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak (kb. 12.500 Ft) megfelelő forintösszeget számolhat fel. Fontos kiemelni, hogy a kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha késedelmét kimenti, azaz például igazolja, hogy a levélben küldött számlát nem kapta meg.

Interjú dr. Szente Istvánnal, az NFH főigazgatójával a víziközműszolgáltatás témakörében

A Vízmű Panoráma című folyóirat júniusi számában nagyinterjút közöl dr. Szente Istvánnal, az NFH főigazgatójával, a víziközműszolgáltatás területén fogyasztóvédelmi szempontból fontos ügyfélszolgálati, ill. panaszkezelési gyakorlatokról, hatósági tapasztalatokról.

A jogszabályok pontosan körülhatárolják a víziközműszolgáltatás működésének szabályait, és ez kiemelten igaz a szolgáltatás nyújtásával, a számlázással és a panaszkezeléssel kapcsolatos területekre. A fogyasztóvédelmi hatóság ebben a tárgykörben azt vizsgálja, hogyan felelnek meg a szolgáltatók ezen szabályozásnak. – fejtette ki a hatóság főigazgatója.

Jogszabály Hírlevél / 2016.05.26 / 7.

A Magyar Közlöny 71/2016. számában megjelent a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv) és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény. Hatályos: 2016. július 4-től.

A hulladékgazdálkodás fogyasztóvédelmi aspektusai

Napjainkban a technológiai és gazdasági fejlődés, valamint az egyre fokozódó urbanizálódás következtében jelentős mértékben megnőtt a hulladékok káros hatásai elleni védelem szerepe. A természeti erőforrások ésszerű, anyag- és energiatakarékos felhasználása jelentős kihívást jelent a hulladékgazdálkodás szempontjából.

A közszolgáltatások körébe tartozó közüzemi tevékenység célja az emberi egészség, a természeti és az épített környezet megóvása, a hulladékkeletkezés megelőzése, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék ártalmatlanítása, továbbá a környezettudatos magatartás kialakítása. A tevékenység szervezése során elérendő cél, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak, hisz mindez valamennyi gazdasági szereplő oldalát tekintve társadalmi érdek.

Hatósági és fogyasztói együttműködést igényel a szolgáltatóváltás

A vil­la­mos­ener­gia-, va­la­mint a föld­gáz­szek­tor­ban fo­lya­mat­ban lé­vő szol­gál­ta­tó­vál­tá­sok több mil­lió fo­gyasz­tót érin­te­nek, egy­ben több ha­tó­sá­got is, ame­lyek­nek együtt kell mű­köd­ni­ük, hogy a vál­tás mi­nél zök­ke­nő­men­te­sebb le­gyen - hív­ja fel a fi­gyel­met a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-hez szer­dán eljuttatott köz­le­mé­nyé­ben. Az érintett felek folyamatosan együttműködnek annak érdekében, hogy a fogyasztók számára a váltás minél gördülékenyebb legyen.

Amit a gázóra leolvasásáról tudni kell

A felhasználó köteles a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó vagy megbízottja részére a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni. A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.

A leolvasást a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzi. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer – profil alapú elszámolás esetén az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó arra irányuló kérelme esetén negyedévente – le kell olvasni.