Jelentés az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzéséről

A fogyasztó vásárlása során kiszolgáltatott helyzetben van az általa vásárolt előrecsomagolt élelmiszer termékek nettó tömegét illetően, mivel a feltüntetett nettó tömeg alapján dönt egy-egy termék kiválasztásakor abban bízva, hogy annak tényleges mennyisége megegyezik a csomagoláson jelölt mennyiséggel.

Fentiek, valamint a fogyasztóvédelmi hatósághoz beérkező panaszbejelentések, illetve a médiában esetenként megjelenő fogyasztói kifogások arról, hogy egyes élelmiszertermékek tömege kevesebb, mint amely a csomagolóanyagon feltüntetésre került, indokolták az ellenőrzés elvégzését.

Mindezekre figyelemmel a hatóság célja az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzése volt annak igazolására, hogy a terméken feltüntetett névleges mennyiség és a mért tényleges mennyiség közötti negatív eltérés meghaladja-e az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Tömegrendelet) foglalt megengedett mértéket.

Hatóságunk azt vizsgálta, hogy a gyártók eleget tesznek-e a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak, azaz az általuk feltüntetett nettó tömeg – névleges mennyiség – megfelel-e a rendeletben szabályozott feltételeknek, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas azáltal, hogy a termék tényleges mennyisége kevesebb, mint a jelölt névleges mennyiség.

A termékek vásárlásakor a fogyasztó szempontjából fontos kritérium, hogy mindig a jelölésén feltüntetett mennyiséget kapja. Ezzel kapcsolatban korábban is számos fogyasztói kifogás érkezett hatóságunkhoz, ezért jelen vizsgálatunk az előrecsomagolt, tömegegységben értékesített termékek laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzésére irányult.

A megmintázandó termékek mintavételezésekor a vizsgálatban résztvevő felügyelőségek törekedtek minél többféle nettó tömegű termékek sokféleségéből lehetőség szerint kiválasztani olyan alapvető élelmiszereket, amelyeket a fogyasztók háztartásaikba havi, vagy akár heti rendszerességgel vásárolnak.

Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a véletlenszerűen kiválasztott 115 féle termékből 33 féle termékminta mért, illetve számított eredménye az elfogadhatósági kritériumnak nem felelt meg, azaz az előrecsomagolt termék tényleges mennyiségének átlaga kevesebb volt a vonatkozó jogszabály szerint meghatározott értéknél. A laboratórium a végső minősítésben tehát a minták 29%-ában állapított meg tömeghiányt.

Ez az arány magasnak tűnhet, azonban szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyártók lényegesen kevesebb – a fogyasztó által is észrevehető – mennyiséget csomagolnának be termékeikből, ugyanis a feldolgozott vizsgálati adatok alapján bizonyos esetekben kis eltérések is – a vonatkozó rendelet értelmében – az adott termékek rossz minősítését eredményezték.

Mindazonáltal a mintaelemek mérése során számos esetben előfordult, hogy a termék címkéjén szereplő nettó tömeg értékhez képest ugyan kevesebbet mértünk, ám a tömeghiány nem lépte túl a még elfogadható negatív eltérés mértékét. Emellett azt is meg kell említeni, hogy a termékmintánként 20-20 mintaelem mérése során előfordult néhány tétel tekintetében, hogy a feltüntetett nettó tömegnél nagyobb mennyiség került csomagolásra.

A vizsgálati eredmények alapján 15 termékminta tétele amiatt nem felelt meg a vonatkozó rendeletben foglaltaknak, mert az érintett tételekben nagyobb számban fordultak elő a megengedettnél nagyobb tömeghiánnyal rendelkező mintaelemek.

Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium jellemzően a nagyobb (1 000 g-os 9 db, 500 g-os 3 db) tömegtartományba tartozó termékmintáknál mért tömeghiányt (18,81g és 51,16g közötti). A kifogásolt termékmintákon belül a kifogásolt mintaelemek száma nagy – 2-20 mintaelem – szórást mutatott. Ezzel kapcsolatban kirívó esetként kell megemlíteni azt a mintát, amelynek mind a 20 mintaeleme kifogásolt lett. Szintén kirívó eset volt továbbá az egyik
1 000 g-os nettó tömegű rétesliszt termékminta, amely esetében a megengedett negatív eltérés háromszorosánál is nagyobb (948,84 g) eltérést állapítottak meg. Ezzel szemben a kisebb nettó tömegű termékminták esetében a tömeghiány ritkábban fordult elő.

A laboratóriumi kiértékelés során megállapításra került, hogy 26 termékminta tétele kapott rossz minősítést amiatt, hogy a minták tényleges mennyiségének átlaga kevesebb volt a jogszabály szerint meghatározott értéknél. A kifogásolt minősítést kapott minták között e vonatkozásban is az 1 000 g-os termékek fordultak elő nagyobb (9 db) számban.
Nyolc termékminta tétele egyaránt elutasítást kapott a roncsolásos vizsgálat mindkét lépésében, azaz mind a termékek tényleges mennyiségének, mind azok tényleges mennyisége átlagának vizsgálata során. A kifogásolt tételekben a hibás termékek száma nagyobb volt, mint az elutasítási kritériumban előírt szám, továbbá a tételt alkotó előrecsomagolt termékek tényleges mennyiségének átlaga kevesebb volt, mint a követelmény. A kétszeresen kifogásolt 8 féle termékmintából 4 db volt 1 000 g-os nettó tömegű, míg a többi – 2 db, illetve 1-1 db - a kisebb nettó tömegű (500 g, 250 g és 200 g) tételekből került ki.
Az elutasítással érintett tételekkel kapcsolatban elmondható, hogy leginkább az alapvetőnek tekinthető élelmiszerek – liszt, rizs, búzadara, só, porcukor – nem feleltek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, amely komoly aggályokat vet fel, hiszen éppen ezen termékeken keresztül válik érintetté a legnagyobb számú – és ezzel együtt talán a legkiszolgáltatottabb anyagi helyzetben lévő – fogyasztó.

A fentieken túl azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy a tömeghiány mellett, az
1 000 g-os termékminták egy-egy eleménél túltöltést – 1029,17 és 1 089,95 g – is tapasztaltunk.

Figyelemmel vizsgálati eredményeinkre, a jövőben is szükségesnek tartjuk hasonló vizsgálatok lefolytatását annak érdekében, hogy az előforduló tömeghiányok előfordulási esélyét tovább csökkentsük, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hatóság ezen a területen is igyekszik megóvni a fogyasztók érdekeit.

A vizsgálati jelentés letölthető erről a linkről.