Jelentés az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzéséről

Az üzleten kívüli kereskedelem egyik, mind a fogyasztók, mind a kereskedők körében kedvelt formája az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység. A szórólapokon szereplő olcsó utazás, az ajándékok ígérete, a különböző érdekes programok, valamint a kedvező részvételi díj teszi igen vonzóvá a termékbemutatókat. Ez a kereskedelmi forma annak ellenére nagy népszerűségre tett szert (elsősorban az idősebb korosztály körében), hogy az árubemutatókat követően számos esetben fogyasztói jogvitákra kerül sor.

Az árubemutatót szervező vállalkozások többnyire postaládákba elhelyezett szóróanyaggal vagy telefonos megkeresés útján egy külön helyszínre, elsősorban művelődési házba, étterembe invitálják az érdeklődőket, ahol a termék részletes bemutatását követően lehetőség nyílik azok megvásárlására is. A termék bemutatása mindenekelőtt „kedvező tulajdonságainak” részletes ismertetését jelenti.

Mindezekre tekintettel a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen (megtévesztő, agresszív) kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése kiemelt jelentőségű az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során. Jelen témavizsgálat keretében sor került a vállalkozások által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) tartalmának, valamint annak ellenőrzésére is, hogy az üzleten kívüli szerződés megkötésekor a fogyasztó megkapja-e a jogszabály által előírt tájékoztatást elállási jogáról.

A felügyelők az ajándékként átadott termékek vonatkozásában azt ellenőrizték, hogy az árubemutatókon forgalomba kerülnek-e korábbi hatósági vizsgálat során nem biztonságosnak ítélt és letiltott, vagy más tagállam által a RAPEX rendszerben közzétett és letiltott termékek.
A jelen témavizsgálat keretén belül lefolytatott ellenőrzések vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a kifogásolási arány az előző évben tapasztalthoz képest (76%) kis mértékben ugyan, de csökkenést mutatott. Szükséges azonban megjegyezni, hogy az idei évben a felügyelők sok esetben kénytelenek voltak felfedni kilétüket az ellenőrzés lefolytatása érdekében, így ezek az árubemutatók nem a szokásos módon zajlottak.
A 87 ellenőrzésből 63 esetben, tehát a vizsgálat alá vont árubemutatók 72%-ánál állapították meg a felügyelőségek, hogy a bemutatót szervező és lebonyolító vállalkozások nem a jogszabályoknak megfelelően végezték kereskedelmi tevékenységüket.

Általánosságban elmondható, hogy az árubemutatók többségén előfordultak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző jogsértések. Az ellenőrzések során 39 termékbemutatón megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, míg 51 esetben az ún. „feketelistás” magatartások valamelyikét tárták fel a megyei felügyelőségek munkatársai.

Összesen 24 esetben forgalmaztak az árubemutatókon olyan termékeket (jellemzően élelmiszereket, gyógyászati segédeszközöket), amelyek üzleten kívüli értékesítése, illetve ajándékként való átadása jogszabályellenes. További 20 termékbemutatón a megvételre kínált termékről valótlanul azt állították, hogy alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.

Pozitívumként emelhető ki az a tény, hogy agresszív kereskedelmi gyakorlatot az ellenőrzések során nem tapasztaltak a felügyelők.

Szintén pozitívumként említendő, hogy a szórólapok, valamint a nyugtaadás tekintetében a kifogásolási arány meglehetősen alacsony volt.

A témavizsgálat során mintaként levett termékek közül egy műszaki termék a laboratóriumi vizsgálatok alapján áramütés- és égési sérülés-veszélyesnek bizonyult, amelynek használata súlyos kockázatot jelent a felhasználókra nézve. Intézkedés történt a termék forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról.

A fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez az idei évben - a témavizsgálat végéig - országosan
379 írásos fogyasztói bejelentés, panasz érkezett az árubemutatókat szervező és lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban. A fogyasztók többsége azért fordult a felügyelőségek valamelyikéhez, mert a jogszabály által biztosított elállási jogát nem tudta érvényesíteni, vagy kifogásolta az elállási jog érvényesítésének módját.

A témavizsgálat tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy a vállalkozások arra törekednek, hogy a hatóság ne szerezzen tudomást az árubemutatók helyszíneiről, illetve azok időpontjáról.

Tekintettel a magas kifogásolási arányra, a termékbemutatók töretlen népszerűségére, valamint arra, hogy a termékbemutatók célközönsége - korából adódóan - egy igen kiszolgáltatott fogyasztói réteg, továbbra is kiemelkedően fontos szerepe van a hatóságok folyamatos jelenlétének, valamint ellenőrzésének ezen a területen.

A vizsgálati jelentés letölthető erről a linkről.