Jelentés a szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének vizsgálatáról

Gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, szétesik vagy nem úgy működik, mint ahogyan az a felek szerződése, a mellékelt jótállási feltételek, illetve a használati és kezelési útmutató alapján elvárható lenne. A magyar kereskedői gyakorlat a fogyasztók minőségi kifogásaira nem mindig a hatályos jogszabályokban előírtaknak megfelelően reagál, kezdve azzal, hogy nem vesznek fel jegyzőkönyvet a minőségi kifogásról, vagy amennyiben mégis, úgy — a vonatkozó jogszabályi előírásokhoz képest — az hiányosan kerül kiállításra. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beérkező, e témakört érintő fogyasztói panaszok, bejelentések és tájékoztatást kérő levelek pedig jól szemléltetik, hogy a fogyasztók maguk sem ismerik a szavatossági és jótállási igényeikre, és összességében a minőségi kifogásaikra vonatkozó jogszabályi hátteret.

Az eladó és a fogyasztó közötti egyedi szerződéses jogvitában történő, így a szavatossági és jótállási igények megalapozottságáról és jogosságáról való döntés bírósági hatáskörbe tartozik, azonban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számos, ezen igényeknek a kereskedők által történő intézésével összefüggő kérdésben rendelkezik hatáskörrel. Továbbá az NFH rendelkezik hatósági jogkörrel a fogyasztók szavatossági és jótállási jogait érintő, a gyakorlatban jellemzően a jótállási jegyen vagy az üzlethelyiségben megjelenő félrevezető tájékoztatások, azaz a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában.

A fentieknek megfelelően, a vizsgálat célja egyrészről a kereskedők hibás áruval kapcsolatos kifogásintézésének ellenőrzése, másrészről pedig a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felderítése és megszüntetése volt.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság első alkalommal folyatott le országosan a témavizsgálat tárgyát képező témában célzott és átfogó ellenőrzést.  Az eredmények azt mutatják, hogy az előzetes feltételezések sajnálatos módon helyesnek bizonyultak. A minden szempont szerint magas kifogásolási arányok, valamint a helyszíni ellenőrzések és a fogyasztói panaszok alapján megállapítható, hogy sem a vállalkozások nagy része, sem a fogyasztók többsége nincsen tisztában a jótállásra, illetve a szavatosságra vonatkozó alapvető szabályokkal, valamint ezzel összefüggő jogaikkal és kötelezettségeikkel.
A vállalkozások közül leginkább a nagyobb áruházláncok ismerik a hatályos jogszabályokat és törekednek azok betartására.  A kis- és középvállalkozások esetében érzékelhető a törekevésük arra, hogy bővítsék az e körbe tartozó ismereteiket, de sokszor még a beszállítóik diktálta feltételek élveznek előnyt üzletpolitikájukban a fogyasztói érdekek helyett. A mikrovállalkozások vannak a jogszabályok betartása kapcsán a leginkább hátrányos helyzetben, hiszen ismereteik bővítésére korlátozottak a lehetőségeik, és a beszállítók által teremtett kiszolgáltatott helyzetükön sem tudnak könnyen változtatni.
Mindezekre tekintettel nem kétséges, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a jövőben is különös figyelmet kell fordítania a szavatossággal és jótállással kapcsolatos témakörre. A legjobb eredmény akkor érhető el ezen a fogyasztóvédelmi szempontból jelentős területen, ha nem csak a hatósági ellenőrzésekre és azok jogsértéseket megelőző rendeltetésére, hanem a vállalkozások és a fogyasztók oktatására is nagy hangsúlyt fektet a hazai fogyasztóvédelem rendszere.

A vizsgálati jelentés letölthető erről a linkről.