PE/002/881-2/2018.

1. A közzététel jogcíme, ideje:

Fgytv. 51. § (1) bekezdése; 2018.09.11.

2. A véglegesség beálltára vagy annak hiányára történő utalás:

2018.08.02.

3. Az eljáró hatóság megnevezése:

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY

4. Az ügy száma:

PE/002/881-2/2018.

5. Az ügy tárgya:

Az elsőfokú hatóság a  megállapított tényállás alapján meghozta a ZA-05/ZAO/16-9/2018. ügyiratszámú, 2018. április 20-án kelt határozatot, amelyben megállapította, hogy fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértésére nem került sor, erre tekintettel a kérelemnek nem adott helyt. Az elsőfokú hatóság eljárása során eljárási költség nem merült fel, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges.

6. A jogsértő gazdálkodó szervezet neve és székhelye:

Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhelye: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7.)

7. A megállapított tényállás:

A másodfokú hatóság a megállapított tényállás alapján a Társaság terhére 400.000.-Ft (négyszázezer forint) fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, az elkövetett jogsértésekre tekintettel.

A másodfokú hatóság a rendelkező részben meghatározott szankció alkalmazását indokoltnak tartotta, a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni, illetve tájékoztatáshoz fűződő érdekeinek védelme érdekében. Az eljárás során úgy értékelte, hogy a megállapított jogkövetkezmény a Társaság által elkövetett jogsértés súlyával arányban áll, és elegendő visszatartó erővel bír ahhoz, hogy a vállalkozást a jövőbeni jogkövető magatartásra ösztönözze.

A másodfokú hatóság az elkövetett jogsértésekre tekintettel - az arányosság szempontjainak szem előtt tartásával - indokoltnak látta fogyasztóvédelmi bírság kiszabását, valamint a rendelkező részben foglalt kötelezések előírását, annak érdekében, hogy a Szolgáltatót a jogszabály szerinti eljárásra, illetve a jogszabálynak megfelelő állapot helyreállítására kötelezze.

Fentiekre tekintettel a másodfokú hatóság indokoltnak látta az elsőfokú határozat megváltoztatását, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

8. A megsértett jogszabályok köre:

A Vksztv. 5/E. § alapján

(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint – a közérdekű korlátozás kivételével – a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során az Fgytv.-ben foglalt jogkövetkezményeken kívül – jogsértés megállapítása esetén – az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

a) a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának a (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás tárgyát érintő rendelkezései betartására kötelezés;

b) a víziközmű-szolgáltató olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy

c) a 73. § b) pontjában meghatározott esetkörön kívül, ha a lakossági felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.

Vksztv. 51. §  (3) A víziközmű-szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetében a felhasználóval – felhasználási helyenként – közszolgáltatási szerződést köt. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó között a közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

Vksztv. 52. § (1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

Vksztv. 63. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként kell megállapítani.

Vksztv. 66. § (1) A hatósági díj közszolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közszolgáltatási szerződés részévé válik.

Értelmező rendelkezések a Vksztv.2. §-a alapján: E törvény alkalmazásában:

2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),

11. ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő,

15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,

16. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,

24. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok)

 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX.törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 59. §-a szerint

(1) A víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak a Vksztv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie.

(3) A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatóval közszolgáltatási jogviszonyban állt.

Értelmező rendelkezések a Korm. r. 1. § alapján: E rendelet alkalmazásában:

1. alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj;

10. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;

11. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója;

11a. elszámolási időszak: szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;

12. fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:

a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai:

13. fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;

19. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges;

25. mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közszolgáltatási szerződés;

36. szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj;

44. víziközmű-szolgáltató: hatályos víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság;

 

Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló   47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet(a továbbiakban: KHVM rendelet)  4/A. § alapján

(1) Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díj a nyújtott szolgáltatással arányos, a bekötési vízmérő mérete alapján meghatározott, havonta fizetendő alapdíjból és a fogyasztás mennyiségéhez igazodó fogyasztási díjból áll. Az alap- és a fogyasztási díjat fogyasztási helyenként kell megfizetni.

(2) Társasházak és lakásszövetkezetek esetében, amennyiben – mellékmérő hiányában – nincs külön mellékszolgáltatási szerződés a szolgáltató és az ingatlan tulajdonosai vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó fogyasztók között, a fogyasztási helyre meghatározott alapdíjat a társasházközösség, illetve a lakásszövetkezet fizeti.

(3) A nem lakossági fogyasztók számára a fizetendő alapdíj mértékét a bekötési vízmérő átmérője alapján, az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni.

(4) Kombinált vízmérővel ellátott, nem lakossági fogyasztók esetében a fő vízmérő átmérője alapján kell a fogyasztási helyet alapdíj szempontjából besorolni.

(5) Átalánydíjas, nem lakossági fogyasztók esetében az alapdíj megállapítása során a bekötő vezeték névleges átmérőjét kell figyelembe venni.

(6) Nem állapíthat meg alapdíjat a szolgáltató azokra a vízmérőkre, amelyek kizárólagosan tűzivíz ellátására állnak rendelkezésre, és a fogyasztó az ennek megfelelő besorolást a szolgáltatónál írásban kezdeményezte.

(7) Az alapdíjat a szolgáltató legalább három havonként kiszámlázza a fogyasztók felé.

KHVM rendelet 6. §-a alapján

(1) Ez a rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 1/1995. (I. 31.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 27/1995. (XII. 29.) és 28/1998. (XII. 23.) KHVM rendeletek hatályukat vesztik.

(2) Az R. 24. §-ának (4) bekezdése alapján a locsolási célú ivóvíz-felhasználással összefüggő igénybejelentést és a fizetendő díjat külön jogszabály állapítja meg.

(3) E rendelet értelmében fogyasztási helynek minősül a fogyasztó tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő, önálló helyrajzi számon vagy alszámon lévő ingatlan, ahol ivóvízvételi hely van, vagy bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő van felszerelve, illetve amely szennyvíz-elvezetési helynek minősül.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:22. § [Elévülés]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.

(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.

 

A DRV Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott Üzletszabályzata

(a továbbiakban: Üzletszabályzat)

Felhasználási hely

Az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi.

Ahol a hivatkozott jogszabály, vagy a közszolgáltatási szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat fogyasztási helyet említ, ott a felhasználási helyet, ahol felhasználási helyet említ, ott a fogyasztási helyet is érteni kell.

 

Elkülönített felhasználói hely

A felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény.

Szolgáltatási díj

A víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerint fizetendő díj.

Alapdíj

A víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj.

A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Víziközmű-szolgáltatóval közszolgáltatási jogviszonyban állt.

Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni. Az alapdíjat minden olyan, a Felhasználó vagy Elkülönített Vízhasználó tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő, önálló helyrajzi számon vagy alszámon lévő ingatlanonként meg kell fizetni, ahol ivóvízvételi hely van, vagy bekötési vízmérő vagy mellékvízmérő van felszerelve, illetve amely szennyvíz-elvezetési helynek minősül...

9.5.4.  A Víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült okból elmaradt számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

Korm. rendelet 66. §  (4) bekezdése alapján

A Vksztv. 31/B. § (3) bekezdésében meghatározottak végrehajtása során, vagy a víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült egyéb okból elmaradt számlázás esetén a felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

Korm. rendelet 75. § alapján

(1) A víziközmű-szolgáltatás a felhasználó kérésére legfeljebb az üzletszabályzatban meghatározott időtartamra szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor,

b) a felhasználó nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,

c) a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak,

d) a felhasználó az üzletszabályzatban előírt egyéb feltételeket teljesítette.

(2) A szüneteltetési kérelemhez mellékelni kell a szünetelés foganatosításával együtt járó költségek előzetes megfizetéséről szóló igazolást, és a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a felhasználóval.

(3) A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni.

(4) A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem számolhat fel.

(5) Amennyiben a felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot használja, a víziközmű-szolgáltató jogosult a Vksztv.-ben és az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

(6) A felhasználó a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét az üzletszabályzatban meghatározott időszakonként köteles megújítani. A kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell.

9. A határozat rendelkező része:

A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: másodfokú hatóság) Szabóné Dr. Tuboly Andrea ügyvéd (9700 Szombathely, Március 15. tér 5/A) által benyújtott fellebbezésre tekintettel megindult másodfokú eljárásban a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály (8900 Zalaegerszeg, Göcseji u. 24. Pf. 558., a továbbiakban: elsőfokú hatóság) ZA-05/ZAO/16-9/2018. számú határozatát megváltoztatja.

A másodfokú hatóság a határozat következő rendelkezését törli:

„fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését nem állapítja meg, erre tekintettel a kérelemnek nem ad helyt. "

A másodfokú hatóság a Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhelye: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7. cégjegyzékszáma: Cg.14-10-300050, adószáma: 11226002214, a továbbiakban: Szolgáltató, Társaság, illetve DRV Zrt.) az elkövetett jogsértésekre tekintettel 400.000.-Ft  (azaz négyszázezer forint) fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban a jogszabálynak megfelelő időszakokban állítsa ki a számlákat.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban határidőben nyújtson tájékoztatást a fogyasztók részére, hogy jogaikat megfelelőképpen tudják érvényesíteni.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a Társasüdülő felé 2012.04.01. és 2017.03.31. közötti időszakra vonatkozóan visszamenőlegesen kiállított számlákat sztornózza, és az idényes Felhasználó részére - a szolgáltatás szünetelésének elfogadásával, kérelmének megfelelően - csak május 1. és október 31. napja közötti időszakokra  vonatkozóan állapítson meg alapdíj fizetési kötelezettséget.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a tévesen kiállított számlákra befizetett díjakkal - és azok kamataival - 8 napon belül számoljon el a Felhasználó felé.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a május 1. és október 31. napja közötti idényfogyasztási időszakokra (nyári szezon) vonatkozó alapdíjakról kiállított számlák megfizetésére a számlázás elmaradásának megfelelő időtartamra engedélyezzen a Felhasználó részére kamatmentes részletfizetési kedvezményt.

Jogerőre emelés dátuma: 
2018. 08. 28.
Kiadvány címe: 
PE/002/881-2/2018.
Eljáró hatóság neve: 
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY
Bíróságon megtámadva?: 
Nem
Regisztrációs szám: 
PE/002/881-2/2018.
Ügyfél adatok: 
Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhelye: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7.)