PE/002/103-15/2018.

1. A közzététel jogcíme, ideje:

Fgytv. 51. § (1) bekezdése; 2018.08.30.

2. A véglegesség beálltára vagy annak hiányára történő utalás:

2018.05.29.

3. Az eljáró hatóság megnevezése:

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY

4. Az ügy száma:

PE/002/103-15/2018.

5. Az ügy tárgya:

Az elsőfokú hatóság a megállapított tényállás alapján meghozta a JN/MEFFO/00730-0012/2017. ügyiratszámú, 2017. december elsején kelt határozatot, amelyben megállapította, hogy fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértésére nem került sor, erre tekintettel a kérelmet elutasította.

6. A jogsértő gazdálkodó szervezet neve és székhelye:

Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-t (TRV Zrt., székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 5.)

7. A megállapított tényállás:

A másodfokú hatóság a bizonyítási eljárás során kiegészített tényállásra tekintettel megállapította, hogy a Szolgáltató a hiteles mérőóra nyilvántartására, cseréjére, a számlázásra, a vízszolgáltatás korlátozására, a panaszkezelésre vonatkozóan nem tartotta be a hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a korlátozás helyett a valóságban felfüggesztésre került sor, annak ellenére, hogy a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás - jogszabály ellenére - nem volt biztosított.

A másodfokú hatóság a szankciók kiszabása során a Szolgáltató javára értékelte, hogy - tekintettel az elkövetett jogsértésre - haladéktalanul visszaállította a vízszolgáltatást a felhasználási helyen, felszereltette a hiteles mérőórát, valamint nyilatkozott arról, hogy intézkedik a téves számlák sztornózásáról és a jogszabálynak megfelelő számlázás helyreállításáról.

A másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot - a másodfokú eljárásban feltárt tényállás alapján megállapított jogsértésekre tekintettel - indokoltnak tartotta módosítani.

A másodfokú hatóság a Szolgáltató terhére - az elkövetett jogsértésekre tekintettel - fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezéseket írt elő, a jogszabályoknak megfelelő eljárás érdekében.

8. A megsértett jogszabályok köre:

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/E. § (1) bekezdése szerint az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint – a közérdekű korlátozás kivételével – a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

Vksztv. 52. § (1) bekezdése alapján 

(1) Közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 59. § alapján

 (1) A víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak a Vksztv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie.

(2) A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a víziközmű-szolgáltató által rögzített mérési eredmény, annak hiányában az e rendeletben, illetve az üzletszabályzatban foglaltak szerint megállapított mennyiség.

(3) A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatóval közszolgáltatási jogviszonyban állt.

(4) Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.

Vhr. 62. § (1) bekezdése alapján

A víziközmű-szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgáló vízmennyiséget hiteles és víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni.

Vhr. 63. § (1) bekezdése alapján

A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

Vhr. 64. § (1)-(3) bekezdései alapján

(1) A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

(2) Az üzemeltetési szerződés a bekötési vízmérő tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásáról eltérően rendelkezhet.

(3) A bekötési vízmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy az ellátásért felelőst, telki vízmérő, valamint szennyvízmennyiség-mérő tulajdonjoga a felhasználót, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy - a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az elkülönített vízhasználót illeti meg.

Vhr. 64. § (10) bekezdése alapján

A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

A mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet 6. § (2) és (10) bekezdése alapján

(2) A kötelező hitelesítésű mérőeszközök felsorolását és a hitelesítés hatályát e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A hitelesítés hatályát a mérésügyi hatóság a mérőeszköz használatának körülményeire tekintettel, indokolt esetben a 2. számú mellékletben előírttól eltérően is meghatározhatja.

(10) A hitelesítés négyéves vagy azt meghaladó hatálya azon a napon jár le, amelyik nap a hatály záró évének utolsó napja.

A 127/1991. (X.9.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 1. a) pontja alapján a bekötési és törzshálózati vízmérők hitelesítési ideje 4 év.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a 2010. április 10-én felszerelt vízmérő hitelesítési ideje 2014. december 31-én lejárt.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a jogszabályban előírt rendelkezések megsértésével nem gondoskodott a felhasználási helyen 2010. április 10-én felszerelt vízmérőóra cseréjéről, és 2015. január elsejétől nem hiteles mérőóra alapján állította ki a számlákat.

 

Vhr. 67. § (1)-(4) bekezdései alapján

(1) Ha a fogyasztásmérő rendellenesen működik, nem mér, nem lehet leolvasni vagy a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

(2) A hibás mérés időtartama:

a) ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,

b) ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy

c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.

(3) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

(4) A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló egy napra eső ivóvíz és szennyvízmennyiség - a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő megállapodása hiányában - legfeljebb a 8. melléklet szerint meghatározott átalány-mennyiség, ha azt a (3) bekezdésben meghatározott módon nem lehet megállapítani.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató 2015. január elsejétől nem hiteles fogyasztásmérő adatai alapján számlázott, ezért kötelezte a tévesen kiállított számlák sztornózására. A Szolgáltató a hibás mérés szabályai szerint megállapított fogyasztás alapján köteles kiállítani a számlákat. 

 

Vhr. 65. § (12) bekezdése alapján

 Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolást követően a felhasználó számára visszatérítés jár (ideértve felhasználót megillető késedelmi kamatot is), az összeget a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai számláján jóváírja és a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti. Ha a megtérítendő összeg az 5000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénz kifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.

A másodfokú hatóság fentiekre tekintettel kötelezte a Szolgáltatót, hogy 2015. január elsejét követő időszakra kiállított számlákat haladéktalanul sztornózza, és a nem hiteles mérő adatai figyelembevételével kiállított számlákra befizetett díjakkal - és azok kamataival - 8 napon belül számoljon el a Felhasználó felé.

 

Vhr. 66. § (1)-(3) bekezdései alapján

(1) Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a víziközmű-szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte, és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.

(2) A víziközmű-szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és a kifogás közlésétől számított 15 napon belül álláspontjáról a felhasználót írásban értesíteni.

(3) Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, a víziközmű-szolgáltató a 65. § (12) bekezdése szerint jár el.

Vhr. 66. § (4)-(5) bekezdései alapján

 (4) A Vksztv. 31/B. § (3) bekezdésében meghatározottak végrehajtása során, vagy a víziközmű-szolgáltató érdekkörében felmerült egyéb okból elmaradt számlázás esetén a felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó fizetési kötelezettségét nem határidőre teljesíti, köteles az üzletszabályzatban meghatározott késedelmi kamatot és a késedelem miatt keletkezett többletköltséget a másik félnek megtéríteni.

A másodfokú hatóság kötelezte a Szolgáltatót, hogy 2015. január elsejét követő időszakra a hibás mérés szabályai alkalmazásával megállapított fogyasztás alapján állítsa ki a számlákat, amelyek megfizetésére a jogszerűtlen számlázás idejének megfelelő időtartamra engedélyezzen a Felhasználó részére kamatmentes részletfizetési kedvezményt.

A Szolgáltató lejárt hitelességű mérőóra alapján számlázott 2015. január elseje óta, erre tekintettel a Szolgáltató érdekkörében felmerült okból sztornózni kell a jogszerűtlenül kiállított számlákat. A hibás mérés alapján becsült számlák egyösszegű megfizetésének terhét nem lenne méltányos a Felhasználóra hárítani. A másodfokú hatóság álláspontja szerint a Szolgáltató a jogsértésre tekintettel a Vhr. 66. § (4) bekezdése és a Vksztv. 58/B. § alapján kötelezhető a részletfizetés engedélyezésére, a védendő Felhasználó részére.

Vksztv. 58/A. § (1) bekezdése alapján

(1) A védendő felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő felhasználóként részesülhetnek a víziközmű-szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

Vksztv. 58/B. § alapján a szociálisan rászoruló felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult: a) részletfizetés, b) fizetési haladék.

A másodfokú hatóság a Vhr. 66. § (4) bekezdése alapján a Vksztv. 58/A. és 58/B. §-aira is figyelemmel kötelezte a Szolgáltatót, hogy a téves számlázás időtartamának megfelelő időtartamra engedélyezzen kamatmentes részletfizetési kedvezményt a Felhasználó részére.

Vhr. 65. § (1)-(3) bekezdései alapján

(1) A víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként a leolvasott fogyasztási adatok szerint legalább évente egy alkalommal elszámoló számlát bocsát ki.

(2) A víziközmű-szolgáltató az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát bocsát ki.

(3) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem folyamatos, a felek a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő számú részszámla kibocsátásában vagy részszámla alkalmazásának mellőzésében is megállapodhatnak.

Vhr. 65. § (6)-(8) bekezdései alapján

(6) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. § (1) bekezdése szerinti elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. § (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját.

(7) A számlát a felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

(8) Ha a felhasználó a szolgáltatási díjat nem fizeti meg, a víziközmű-szolgáltató - a Vksztv. 58. §-ban meghatározott következményekre való figyelemfelhívás mellett - legalább kétszer írásban felszólítja a felhasználót fizetési kötelezettsége teljesítésére. A felszólításnak tartalmaznia kell a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő gyári számát, a szerződésszámot, a bizonylatszámot, az esedékességet, lejárt idejű tartozás összegét, valamint annak eredeti fizetési határidejét. A fizetésre történő második felszólítás felhasználó részére történő kézbesítése és a Vksztv. 58. §-ban meghatározott intézkedés alkalmazása között legalább 15 napnak el kell telnie. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani.

Vhr. 72. § (1) bekezdése alapján

(1) A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót - a 65. § (8) bekezdése szerint - előre értesítette.

Vhr. 72. § (3)-(5) bekezdései alapján

(3) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként vagy egyéb igazolható módon kézbesítik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, a második eredménytelen kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításig - kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A lakossági felhasználó - ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A víziközmű-szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

A Szolgáltató 2017. július 16-án kiküldött levelét a Felhasználó jogutódja 2017. július 20-án vette át a tértivevény alapján, ezt követően 2017. augusztus 2-án került sor a korlátozásra, az értesítést követően előírt 15 napnál korábban.

A Szolgáltató 2017. augusztus 8-án postára adott levelének tértivevénye "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, a kézbesítési vélelem beállta (a második sikertelen kézbesítést követő 5. munkanap) és a vízkorlátozás napja (2017. augusztus 22.) között kevesebb, mint 15 nap telt el.

A másodfokú hatóság megállapítja, hogy a Szolgáltató a Vhr. 65. § (8) bekezdésében kötelezően előírt értesítési határidőt sem 2017.08.03-án, sem 2017.08.22-én elvégzett vízkorlátozás során nem tartotta be.

Vksztv. 58. § (1)-(2) bekezdései alapján

(1) A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott.

 (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében.

(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

A Vksztv. 58. § (3) és (4) bekezdése alapján

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

b)

c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

(4) A lakossági felhasználó (3) bekezdés c) pontja szerinti első felszólítása - a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén - elektronikusan, postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második felszólítása tértivevényes levélben történik. Az illetékes népegészségügyi szervet a második felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

 

A másodfokú hatóság álláspontja szerint a Felhasználó tartozásának fennállása, pontos összege nem egyértelműen bizonyított, erre vonatkozóan a felek között polgári per van folyamatban.

A másodfokú hatóság megállapítja, hogy a szerződéses jogvita eldöntésére a közigazgatási hatóságnak nincs hatásköre.

A másodfokú hatóság fentiekre tekintettel megállapította, hogy Vksztv. 58. § (3) bekezdés a) pontjában írt 60 napon túli késedelem fennállása - a felek közötti polgári peres eljárás miatt - jelen eljárás keretein belül nem bizonyítható.

A Vksztv. 58.§ (5)-(9) bekezdései alapján

(5) A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

(6) A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató - az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében - a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.

(7) A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, ha a víziközmű-szolgáltató igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtását megkísérelte, de azt a felhasználó meghiúsította.

(8) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljeskörűen visszaállítja.

(9) A víziközmű-szolgáltató az e §-ban foglalt tevékenységei körében felmerülő költségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.

Vhr. 72. § (2) bekezdése alapján

(2) Lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításáról a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározott módon és mértékben gondoskodni kell.

Vksztv 58. § (10) bekezdése alapján

A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel - vagy üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.

A Szolgáltató elismerte, hogy a felhasználási helytől 150 méteren belül nem biztosított a vízellátás.

A másodfokú hatóság álláspontja szerint a vízszolgáltatás felfüggesztésére még a tartozás fennállása esetén is csak abban az esetben kerülhetett volna sor, ha a Szolgáltató a  Vhr. 72. § (2) bekezdésében foglalt létfenntartási és közegészségügyi vízigények biztosításáról gondoskodni tud, ezt azonban a Szolgáltató nem tudta bizonyítani. A Szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy "csak szűkítő felhelyezése történt". A műszaki beavatkozást követően - a Szolgáltató által is elismerten - nem folyt a víz, amely a Felhasználó számára a gyakorlatban a vízszolgáltatás megszüntetését jelentette, a Vksztv 58. § (10) bekezdésében írt kötelező rendelkezés ellenére.

Vhr. 67/A. § (1)-(4) bekezdései alapján

(1) Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet

a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján köteles tájékoztatni a felhasználót a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,

b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben az (5) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.

(3) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.

(4) A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében elfolyt ivóvíz a szennyvíz törzshálózatba jutott-e vagy a környezetben elszivárgott.

A Szolgáltató a meghibásodás gyanúja esetén köteles lett volna 5 napon belül helyszíni ellenőrzést kezdeményezni a felhasználási helyen, erre azonban nem került sor. A Szolgáltató munkatársai nem tudtak megbízólevelet csatolni, ezért nem léphettek be a felhasználási helyre. A Szolgáltató e mulasztást később sem pótolta, a helyszíni ellenőrzés elmaradt.

A Szolgáltató azóta sem ellenőrizte, hogy valóban volt-e meghibásodás a belső hálózaton, de a vízszolgáltatás megszüntetésére irányuló kérelmet azzal utasította el, hogy jogszabály szerint csak szűkítő elhelyezésére került sor.

Vhr. 70. § (1) bekezdés d) e) és f) pontjai alapján

A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,

e) a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette.

f) az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

Vhr. 71. § (1) bekezdése alapján

Szerződésszegés esetén a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet az arra jogosult fél.

Az Üzletszabályzat 8. sz. melléklete alapján a víziközmű-szolgáltatót kötbérfizetési kötelezettség terheli, ha

- a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti (10.000.-Ft),

- olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrálással nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a vízközmű-szolgáltatót kötelezi (5.000.-Ft),

- az üzletszabályzatban írt egyéb kötelezettségét nem teljesíti (10.000.-Ft).

A másodfokú hatóság az elkövetett szerződésszegésekre tekintettel kötelezte a Szolgáltatót, hogy fizessen meg a Felhasználónak 25.000.-Ft kötbért.

Vksztv. 58/A. § (1) bekezdése alapján

(1) A védendő felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő felhasználóként részesülhetnek a víziközmű-szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.

Vksztv. 58/B. § alapján a szociálisan rászoruló felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult: a) részletfizetés, b) fizetési haladék.

Vhr. 88/A. § (1) bekezdése alapján Üzletszabályzat a Vksztv.-ben és e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a védendő felhasználókra.

Vhr. 88/B. § (1) bekezdés a) és c) pontjai alapján e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki (vagy akinek a háztartásában élő személy) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül, illetve a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy mind a Felhasználó, mind a Felhasználó jogutódja szociálisan rászoruló védendő felhasználó, ennek megfelelően különleges védelemre jogosultak.

A másodfokú hatóság álláspontja szerint a Szolgáltató nem vette figyelembe a Felhasználó különlegesen nehéz szociális helyzetét, amely alapján őt egyedi elbírálásban kellett volna részesíteni. A Szolgáltatónak a Vksztv. és a Vhr. rendelkezései alapján - a Felhasználó nehéz élethelyzetére tekintettel - lehetősége lett volna a Felhasználó kérelmének megfelelően, egyedi döntéssel hosszabb időre fizetési haladékot engedélyezni, amíg a bírósági perekben döntés nem születik a vitatott összegek fennállásáról, illetve a Felhasználónak korábban megítélt követelések visszafizetéséről.

Vhr. 89/C. (3) bekezdése értelmében, a panaszt tartalmazó beadványok intézése során a víziközmű-szolgáltatónak 15 napos határidőn belül érdemben, írásban választ kell adnia a felhasználó részére, amelyben tájékoztatást kell adni a panaszos indítványával összhangban megtett intézkedésekről, vagy a panasz elutasításának indokairól.

A Fgytv. 17/B. § (5) bekezdése alapján a 17/A. §-tól eltérően az ügyfélszolgálat minden esetben köteles a vállalkozás panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva írásba foglalni, és a fogyasztónak a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül megküldeni, kivéve, ha a fogyasztó panaszát szóban közli és a vállalkozás az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását a vállalkozás mellőzheti.

A másodfokú hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató több esetben (2018. január 22., január 24. és február 19.) nem válaszolt a Felhasználó beadványaira, a jogszabály kötelező rendelkezései ellenére.

Az Üzletszabályzat V.5.2.7. pontjának (1) bekezdése alapján

A Szolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik. A felhasználót kártérítés illeti meg, ha a kár bekövetkezte és a szolgáltató felróható magatartása között ok-okozati összefüggés áll fenn.

A másodfokú hatóság megállapítja, hogy a kártérítéssel kapcsolatos jogvita eldöntésére polgári perben van lehetőség, arra vonatkozóan a közigazgatási hatóságnak nincs hatásköre.

A másodfokú hatóság a bizonyítási eljárás során kiegészített tényállásra tekintettel megállapította, hogy a Szolgáltató a hiteles mérőóra nyilvántartására, cseréjére, a számlázásra, a vízszolgáltatás korlátozására, a panaszkezelésre vonatkozóan nem tartotta be a hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

 

9. A határozat rendelkező része:

A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: másodfokú hatóság) Felhasználó jogutódja által benyújtott fellebbezésre megindult másodfokú eljárásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) JN/MEFFO/00600-00014/2017. ügyiratszámú határozatát a következők szerint megváltoztatja.

A másodfokú hatóság a határozat következő rendelkezését törli:

„fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezés megsértését nem állapítja meg, erre tekintettel a kérelmet elutasítja."

 

A másodfokú hatóság a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-t (TRV Zrt., székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 5., adószám: 11265832-2-16) a továbbiakban: Szolgáltató, illetve Társaság) az elkövetett jogsértésekre tekintettel 200.000.-Ft  (azaz kétszázezer forint) fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

 

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban - megfelelő nyilvántartás alapján - a hitelesítési idő lejárta előtt gondoskodjon a bekötési vízmérők cseréjéről vagy újrahitelesítéséről.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban tartózkodjon lejárt hitelességű mérőóra alapján történő számlázástól.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy 2015. január elsejét követő időszakra kiállított számlákat haladéktalanul sztornózza, és a nem hiteles mérő adatai figyelembe vételével kiállított számlákra befizetett díjakkal - és azok kamataival - 8 napon belül számoljon el a Felhasználó felé.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy 2015. január elsejét követő időszakra a hibás mérés szabályai alkalmazásával megállapított fogyasztás alapján állítsa ki a számlákat, amelyek megfizetésére a jogszerűtlen számlázás idejének megfelelő időtartamra engedélyezzen a Felhasználó részére kamatmentes részletfizetési kedvezményt.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban fokozott figyelmet fordítson arra, hogy vízkorlátozásra vagy felfüggesztésre csak a jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén, valamint a jogszabályban előírt értesítési határidők betartásával kerüljön sor.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy - az elkövetett szerződésszegésre tekintettel - 8 napon belül fizessen meg a Felhasználónak 25.000.-Ft (azaz huszonötezer forint) kötbért.

A másodfokú hatóság kötelezi a Szolgáltatót, hogy a továbbiakban a Felhasználó által benyújtott panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit indokolással ellátva foglalja írásba, és a panasz beérkezését követő tizenöt napon belül küldje meg a Felhasználónak.

Jogerőre emelés dátuma: 
2018. 05. 29.
Kiadvány címe: 
PE/002/103-15/2018.
Eljáró hatóság neve: 
PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FŐOSZTÁLY
Bíróságon megtámadva?: 
Nem
Regisztrációs szám: 
PE/002/103-15/2018.
Ügyfél adatok: 
Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-t (TRV Zrt., székhelye: 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 5.)