Jelentés a villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenőrzéséről

Az első alkalommal végrehajtott ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított lámpatestek forgalmazási körülményei ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek energiafogyasztásának címkézéssel történő megadására. A jogsértések esetében az ellenőrző hatóságnak az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve minden esetben meg kell tennie a szükséges lépéseket, illetve intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, „energiahatékonysági” címkézési szempontból esetlegesen nem megfelelő termékek forgalmazási körülményeinek jogszerűvé tételére, és a feltárt jogsértések visszatartó erejű szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében.

Napjainkban Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervével összhang-ban különös figyelmet kell fordítani az energiatakarékosságra és az energiafelhasználás hatékonyságának növelésére. Mindezek csökkentik a Föld globális felmelegedését, és egy-ben gazdasági haszonnal is bírnak mind a fogyasztók, mind a nemzetgazdaságok szempont-jából. Az energiamegtakarítás növelésének egyik formája az arra alkalmas termékek olyan energiahatékonysági címkével való ellátása, amely lehetővé teszi a fogyasztók orientálását az energiatakarékosabb termékek megvásárlására és alkalmazására. Ebből adódóan jelen piacfelügyeleti ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított lámpatestek forgalmazási körülményei valóban megfelelnek-e a vonatkozó jogsza-bályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek energiafogyasztásának címkézéssel törté-nő megadására.

A lámpatestek címkézése tekintetében első alkalommal lefolytatott ellenőrzés összesen 37 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet és 184 kiskereskedelmi szaküzletet érin-tett. A fővárosi/megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályainak munkatársai hiá-nyosságot 18 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 66 kiskereskedelmi szaküzletnél, (összesen 84 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 38,01%-os volt.

A témavizsgálat során a megyei/fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályainak munkatársai 221 kereskedelmi egységben összesen 4.661 fajta lámpatest „energiahaté-konysági” címkézését ellenőrizték 12 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési ered-ményekről összességében elmondható, hogy 294 fajta termék esett kifogás alá, ami 6,31%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzés alá vont termékek kereskedelmére jel-lemző volt, hogy üzletenként több darab is rendelkezésre állt, amit a 4.661 fajtaszám mellett a 21.476 db-os készletszám is tükröz. Az összesített ellenőrzési eredményeket a következő táblázat tartalmazza az ellenőrzött lámpatestfajtákra vonatkoztatott százalékos nem megfe-lelőségekben megadva.

Főbb ellenőrzési szempontok

 Százalékos nem megfelelőség

Az „energiahatékonysági” címke megléte a terméken

3,80%

Az „energiahatékonysági” címke helye

1,01%

Az „energiahatékonysági” címké-nek az azt viselő termékre való vonatkoztathatósága

1,19%

Az „energiahatékonysági” címké-nek a lámpatesttel együtt szállí-tott fényforrásra való vonatkoz-tathatósága

1,48%

Az „energiahatékonysági” címke tartalmi megfelelősége

2,00%

A lámpatesthez mellékelt fényfor-rással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítése

0,76%

Az „energiahatékonysági” címke formai megfelelősége

1,49%

Összesítve:

6,31%

 

Az összesített eredményekből egyértelműen látható, hogy a forgalmazott lámpatestek ener-giafogyasztásának címkézéssel történő megadásával kapcsolatban a legnagyobb problé-mát az „energiahatékonysági” címkék megléte, illetve kihelyezése jelentette. A 3,80%-os kifogásolási arány elsősorban abból adódott, hogy a kereskedők – alapvetően a kiske-reskedelmi egységekben – még a szállítók által mellékelt címkéket is elmulasztották kihelyezni, illetve bizonyos, 2014. március 1. után forgalomba hozott termékekhez egyáltalán nem készült „energiahatékonysági” címke.

Viszonylag magas volt az „energiahatékonysági” címkéknek a lámpatestekkel együtt szállí-tott fényforrásokra való vonatkoztathatósági nem megfelelősége (kifogásolási arány 1,48%), de gyakorlatilag csak három megyében fordult elő az, hogy a lámpatest „energiahatékony-sági” címkéjén nem tüntették fel a lámpatesthez mellékelt fényforrás energiaosztályá-ra felhívó mondatot, vagy az „energiahatékonysági” címkén hivatkozott fényforrást nem mellékelték a lámpatesthez.

Az ellenőrzés alá vont lámpatesteknél kihelyezett „energiahatékonysági” címkéknél szinte valamennyi tartalmi elem hiánya vagy nem megfelelősége előfordult, de a legnagyobb szá-mú hiányosságok abból adódtak, hogy az „energiahatékonysági” címkén nem tüntették fel a gyártó vagy beszállító nevét, védjegyét (kifogásolási arány 1,45%), a lámpatest termékazonosító jelölését (kifogásolási arány 1,78%), valamint helytelenül adták meg a lámpatesthez mellékelt (vagy nem mellékelt) fényforrás energiaosztályát (kifogásolási arány 2,42%). Kiemelendő, hogy a tartalmi nem megfelelőségek 53%-át a Nógrád, a Pest és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalok munkatársai tárták fel.

Az ellenőrzések során csupán 6 különböző fajtájú lámpatestnél fordult elő annak hiánya, hogy a lámpatestben lévő fényforráshoz sem annak eredeti csomagolását, sem a fény-forrás környezetbarát tervezésére vonatkozó adatokat nem mellékelték (kifogásolási arány 0,76%).

A címkék formai megfelelőségével kapcsolatban – az 1,49%-os kifogásolási arány ellenére – az ellenőrzések során fellelhetők voltak fekete-fehér, rajzolathiányos vagy több idegen nyelvű címkével ellátott lámpatestek, sőt az is előfordult, hogy a forgalmazó saját ma-ga nyomtatta ki az „energiahatékonysági” címkéket, de a kinyomtatott címkék színe már eltért a jogszabályban megadott színektől. Számos esetben az „energiahatékony-sági” címke mérete is lényegesen – néha több mint 50%-kal – alatta maradt az előírt értékeknek.

A témavizsgálat során a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Jász-Nagykun-Szolnok és a Veszprém megyei kormánytisztviselők 3 db, 6 db, illetve 1 db lámpatest esetében a tisztességtelen ke-reskedelmi gyakorlat tényét is megállapították az „energiahatékonysági” címke hiányával, a rosszul kiválasztott biankó címkepéldányok kitöltésével, valamint a címkén jelölt, de a lámpatesthez nem mellékelt fényforrással összefüggésben, melynek kapcsán mind az öt esetben Fttv. szerinti eljárás is indult (kifogásolási arány 0,22%).

A témavizsgálat végrehajtását nehezítette, hogy míg a 874/2012/EU bizottsági rendelet a beépített LED-modulokat alapvetően nem cserélhető fényforrásoknak tekinti, addig a lámpa-testekre vonatkozó, MSZ EN 60598-1:2015 biztonsági alapszabvány 1.2.88.1. szakasza sze-rint az IEC 62031-gyel összhangban álló beépített LED-modulok általánosságban cserélhető fényforrásoknak tekinthetők, kivéve, ha a nem cserélhető vagy a nem a felhasználó által cse-rélhető fényforrásokra vonatkozó követelmények teljesülnek. A vonatkozó végrehajtási ren-delet alkalmazása során az is zavaró volt, hogy míg a jogszabály magyar nyelvű fordításá-ban a lámpatestek mellé csomagolt lámpákról van szó, addig az angol nyelvű jogszabályban a lámpatest lámpát is tartalmazó csomagolásáról, illetve a lámpatesttel együtt szállított lám-pákról. E megfogalmazások azért lényegesek, mert nem mindegy, hogy az ellenőrzést végző személyek a jogszabályi előírásokat csak a lámpatesthez csomagolt fényforrások esetében, vagy a lámpatestben elhelyezett fényforrások esetében is alkalmazzák.

A témavizsgálat eredményeit figyelembe véve a lámpatestek energiafogyasztásának címké-zéssel történő megadásának jövőbeli ellenőrzését a fényforrások energiahatékonysági cím-kézésének ellenőrzésével összevonva tartjuk indokoltnak.

 

A vizsgálati jelentés ide kattinva elérhető.